Széleskörű érdeklődés mellett zajlott le a 4. H-SPACE űrkonferencia a Műegyetemen. A színvonalas rendezvényen az űrkutatás nemzetközi és hazai szaktekintélyei tartottak előadást.

„Az űrkutatás eredményei átszövik a mindennapjainkat, egyúttal kiemelkedő szerepet játszanak a Műegyetem kutatási és oktatási programjaiban” – hangsúlyozta Józsa János rektor a H-SPACE 2018 nemzetközi konferencia megnyitóján, amelynek ezúttal is a BME „I” épülete adott helyet. Hozzátette: az olyan fogalmak, mint az 5G, az Ipar4.0, a mesterséges intelligencia (MI) vagy a digitalizáció nemcsak egymással állnak nagyon erős kapcsolatban, hanem az űrkutatási, űripari eredményekkel is. Megerősítette, hogy az intézmény karokon átívelő űrkutatási műhelye, a BME Űrfórum továbbra is elkötelezett támogatója lesz a hazai űrtudománynak és innovációnak.

 

A BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont (BME EIT) – a Magyar Asztronautikai Társasággal  (MANT) együttműködve – negyedik alkalommal szervezett nemzetközi űrkutatási konferenciát H-SPACE 2018 címmel. A rendezvény szakmai együttműködő partnere a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT).

A konferencia látogatói megtudhatták, hol tart ma a magyarországi űrkutatás, emellett nemzetközi kitekintést is kaphattak. Az idei seregszemle fókuszába a tudományterület eredményeinek társadalmi hasznosítása került, amelynek mottója “Space research for society on every scale”, azaz ”Űrkutatás a társadalom számára minden léptékben”. „Ez a cím tudatosítja, hogy az űrkutatás nemcsak technológiai oldalról, hanem a legszélesebb értelmű társadalmi hasznosság összefüggésében mutatkozik be” – összegezte a bme.hu kérdésére Kovács Kálmán, az EIT igazgatója, a konferencia főszervezője, és egyik előadója, aki beszámolt arról is, hogy növekvő érdeklődés övezi a programot: minden eddiginél többen, 14 országból több mint 200-an regisztráltak.

Az Űrkonferencia másik főszervezője Bacsárdi László, a MANT főtitkára volt. A kétnapos rendezvény résztvevőit többek között Pócza András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Infokommunikációs Szabályozási és Szervezési Főosztály vezetője, Jakab László, a BME VIK dékánja, valamint Solymosi János, a BHE Bonn Hungary Kft. űrtechnológiai igazgatója, egyben a MANT elnöke köszöntötték.

A rendezvény első napján a tudományos és ipari szekcióban hazai és külföldi szakemberektől hangzott el húsz, változatos tematikájú előadás, például a Szaturnuszt kutató Cassini-programban nyújtott magyar hozzájárulásról, vagy az extrém rossz időjárási körülmények közt történő műholdas helymeghatározásról. De olyan „egzotikus” témák is helyet kaptak mint a 3D-nyomtatás távlatai az űrkémiában és űrkutatásban, vagy az űrhajósok zenehallgatási szokásainak teljesítményfokozó és stresszoldó hatása. Teljesen új területet érintett ugyanakkor a kvantumkommunikáció világűrbeli lehetőségeiről szóló előadás.

Nem maradhattak el a Műegyetemen régóta kutatott témák sem, úgy mint az antarktiszi, űrhajós-küldetéseket szimuláló kísérletekben végzett depressziómérések (a vizsgálatok korábbi fázisairól a bme.hu is beszámolt – szerk.); valamint bemutatták a legújabb, műegyetemi hátterű zsebműhold, a SMOG-1 projektjét, illetve az Alphasat telekommunikációs műholdhoz kapcsolódó hullámterjedési kísérleteket.

„A konferencia fontos célkitűzése, hogy bemutassa: a magyar űrtudomány és űripar számára nemcsak az Európai Űrügynökség (European Space Agency - ESA) tagságunkkal együtt járó programjai a lényegesek, hanem az, hogy egyéb relációkra is nyitottak vagyunk” – fogalmazott Kovács Kálmán, kiemelve, hogy elsősorban az indiai, a kínai és természetesen az egyesült államokbeli partnerekkel erősödnek az együttműködések. A magyar-orosz közös űrkutatási perspektívák fontosságát jelzi, hogy a témával külön előadás foglalkozott. „Azt szeretnénk demonstrálni, hogy a BME Űrfórumnak nagyon komoly szakmai háttere, valamint kapcsolatrendszere volt és van nemzetközi szinten” – tette hozzá a főszervező.

A rendezvényen a sok jelentkező miatt az előadások mellett számos posztert is megtekinthettek a résztvevők. A szerzőknek egyperces „villámelőadásokban” nyílt alkalmuk felhívni a figyelmet kutatási témáikra.

A szakmai fórumnak ezúttal is széles spektrumú oktatási és ismeretterjesztési szekciót biztosítottak a szervezők, amelyen az érdeklődők bepillantást nyerhettek az űrtevékenység olaszországi, romániai és magyarországi oktatási lehetőségeibe.

„A korábbi évek gyakorlatával ellentétben most már az egész konferencia angolul zajlott” – ecsetelte Kovács Kálmán. „Célunk, hogy a nem túl távoli jövőben már ezen a nyelven induljanak űrtechnológiai képzések a Műegyetemen” – adott kitekintést a jövőre vonatkozóan.

HA - GI

Fotó: Philip János

Forrás: bme.hu