10.13
Ösztöndíj pályázat 2018.11.01 - Időpontja: 2018.10.13.

Pályázati felhívás

 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar ösztöndíj pályázatot hirdet a BME Térítési és Juttatási Szabályzat (TJSZ) 23. § alapján a hallgatók konzultációs tevékenységének ösztönzése és elismerése érdekében.

Az ösztöndíjról: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot nyert el „Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések (3IN)” címmel. Az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló EFOP-3.6.2-16-2017-00013 projekt keretében 3 kutatási pillér részeként a BME-n 15 témában, 6 tanszéken folyik kutatás a megadott témavezetők irányításával:

  1. pillér: Szoftverfejlesztési módszerek és informatikai biztonság
  1. Dinamikus modellezés (Mezei Gergely, AUT)
  2. Programelemzési módszerek alkalmazása kártékony programok azonosítására és vizsgálatára (Buttyán Levente, HIT)
  3. Konvergens IoT megoldások - Egységes szoftverfejlesztési módszertan alapkutatási komponensei (Lengyel László, AUT)
  4. Anomizálás folyamatosan érkező adatokban (Dudás Ákos, AUT)
  5. Szolgáltatásbiztonság garantálása CPS rendszerekben (Pataricza András, MIT)
  1. pillér: Infokommunikációs hálózatok és kiberfizikai rendszerek   
  1. Valós idejű CPS rendszerek (Kovácsházy Tamás, MIT)
  2. „Felhő” alapú hálózati megoldások (Cloud Networking) (Maliosz Markosz, TMIT)
  3. Felhő alapú szolgáltatások minősége (Szeberényi Imre, IIT)
  4. SDR-alapú, nyílt IoT prototípus platform (Horváth Péter, HVT)
  5. Időkritikus 5G hálózati infrastruktúrák (Gerhátné Udvary Eszter, HVT)
  6. A digitális infrastruktúra szolgáltatási képességeinek fejlesztése és automatikus üzemeltetésének megalapozása (Do Van Tien, HIT)
  1. pillér: Intelligens adatelemzés
  1. Gyengén koherens sokdimenziós idősorok modellezése mély tanulással (Tóth Bálint Pál, TMIT)
  2. Intelligens adatelemzés a CPS-ben (Pataki Béla, MIT)
  3. Nagy adathalmazok (Big Data) komplex struktúráinak előrejelzése az adattudomány módszereivel (Szűcs Gábor, TMIT)
  4. Döntéstámogató módszerek dinamikus orvosi képalkotó berendezésekhez (Szirmay-Kalos László, IIT)

A BME részéről a pályázat meghatározó célkitűzése a balatonfüredi térség fejlődésének, a régió informatikai fejlődésének támogatása.  Az elnyert pályázat lehetőséget ad arra, hogy a kutatásokban BSc és MSc hallgatók, valamint doktoranduszok is részt vehessenek, és a pályázat keretében ösztöndíjban részesüljenek.

A pályázás módja: Az ösztöndíjra egyénileg, a mellékelt adatlap kitöltésével lehet pályázni. A pályázat benyújtásához a felsorolt témák témavezetői közül legalább egy szakmai ajánlás szükséges. A pályázatokat 2018. október 24-én 12:00 óráig kell papír alapon benyújtani az Andrási Petra BME EIT 1111 Budapest, Egry J. u. 18. V1 ép. C szárny 209. szoba címen.   A pályázat keretében hiánypótlásra nincs mód, a benyújtott pályázat hiánytalanságáért a pályázó felelős.

Az ösztöndíj időtartama: 2018. november 1. – 2019. január 31. (maximum 3 hónap, de legfeljebb a hallgatói jogviszony fennállásáig)

Az ösztöndíj összege: 50.000 Ft – 200.000 Ft/hó[1]

A pályázók köre: BME-n PhD képzésben aktív jogviszonyú nappali hallgatók, valamint azon legalább 3,5-es (görgetett) tanulmányi átlaggal rendelkező, utolsó kettő aktív félévükben legalább 40 kreditet teljesített aktív jogviszonyú nappali hallgatók, akik

a)      vagy mesterképzésen tanulnak,

b)      vagy az alapképzésen már specializációra kerültek.

A pályázó feladata: Kutatás a választott témában a témavezető és a kijelölt mentoroktató irányításával.

Bírálati szempont: szakmai tartalom/szakmai előzmény (téma, motiváció), tanulmányi előmenetel/tanulmányi eredmény, regionális kapcsolódás (konvergencia-régió, kiemelten Közép-Dunántúl).

Az értékelés menete: A benyújtott írásbeli pályázatokat a BME VIK dékánja által kijelölt bíráló bizottság 2018. október 26-ig értékeli. A bíráló bizottság értékelése és javaslata alapján, a pályázaton nyertes hallgatók személyét, és az általuk elnyert ösztöndíj összegét a dékán állapítja meg a beérkezett pályázatok, és a rendelkezésre álló keret figyelembe vételével. Az eredményről a pályázó a pályázati adatlapon meghatározott e-mail címen kap értesítés 2018. október 31-ig.

A pályázati kiírás közzétételi helye: EIT honlap, VIK honlap, Neptun

 

2018. október

 

Dr. Jakab László

       dékán

Melléklet: pályázati adatlap

[1] Bíráló Bizottság értékelése és javaslata alapján kerül megállapításra az egyes pályázóknak adható ösztöndíj összege a benyújtott pályázat alapján.

09.28
Okos város – okos közigazgatás zárórendezvény előadásai - Időpontja: 2018.09.28.

Felkerültek a programhoz a konferenciát bemutatott előadások.

 

Okos város – okos közigazgatás technológiák

 

2017/162/BME-VIK számú Okos város – okos közigazgatás 
Államtudományi kutatóműhely zárórendezvénye

 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika főépület, Széchenyi Díszterem

(1083 Budapest Ludovika tér 2.)

2018. szeptember 27.

 

A rendezvény célja: Okos város – okos közigazgatás kutatóműhely eredményeinek bemutatása

 

09.28
SETIT - IoT rendszerek biztonságát növelő technológiák projekt - Időpontja: 2018.09.28.

2018 - 1.2.1 - NKP pályázat

SETIT - IoT rendszerek biztonságát növelő technológiák projekt

Az Internet ma már nem csak nagy teljesítményű szerverekből és személyi számítógépekből áll, hanem számtalan intelligens beágyazott eszközt is magában foglal. Az előrejelzések szerint 2020-ra 25 millárd ilyen eszköz lesz hálózatba kötve, és ez számos új és érdekes alkalmazás előtt nyitja meg az utat. A beágyazott eszközökkel kibővült Internet (az ún. Internet of Things, vagy röviden IoT) azonban számos informatikai biztonsági kockázatot is magában rejt. A projekt célja ezek vizsgálata, és olyan technológiák kutatása és fejlesztése, melyek az IoT biztonsági kockázatait csökkentik, és ezzel lehetővé teszik az IoT alkalmazások szélesebb körű elterjedését.

Az IoT számos területen hozhat forradalmi változást. A gyárak digitalizálása, az ipari folyamatokat vezérlő beágyazott számítógépek, szenzorok és aktuátorok összekötése és Internetre kapcsolása lehetővé teszi a masszív adatgyűjtést, a különböző forrásból származó adatok korrelációját, és olyan adatelemzési feladatok végrehajtását, melyek segítségével jobban optimalizáhatóvá válnak a gyártási, a beszállítási, és a karbantartási folyamatok. Mindez hatással van az üzleti modellekre is, olyan változásokat előidézve, amit többen a negyedik ipari forradalomnak tartanak, és ezért Industry 4.0-nak neveznek.

Egy másik terület ahol az IoT forradalmi változást hozhat a közlekedés. A modern járművek már rendelkeznek Internet kapcsolattal, a jövő járművei pedig egymással és az útmenti intelligens infrastruktúrával is kommunikálni fognak. Ez lehetővé teszi az utak állapotával és a forgalommal kapcsolatos adatok folyamatos gyűjtését, feldolgozását, és az eredmények visszacsatolását, ami a forgalom optimalizálását és a balesetek számának csökkenését eredményezi. Az önvezető (autonóm) járművek számára szintén hasznos információforrást jelenthet az Internet, valamint a közelben levő többi jármű és egyéb okos eszköz. Több gyártó központi helyen gyűjti és dolgozza fel az autonóm járműveiből származó információt, ezzel növelve a vezetésért felelős gépi tanulási modellek pontosságát. Ezen modellek paramétereit aztán vissza kell juttatni a járművekbe. Mindez nem lenne lehetséges a jármű és a gyártó közötti hálózati kapcsolat nélkül.  

A IoT előretörését a beágyazott számítógépek és a vezeték nélküli kommunikáció fejlődése illetve ezen technológiák árának folyamatos csökkenése teszi lehetővé. Sajnos azonban az alacsony ár, a költségek minimalizálása, áltlában az informatikai biztonság hiányát eredményezi. Ugyanakkor, egyes IoT alkalmazásokban (pl. a fent említettekben) a biztonság hiánya fizikai és anyagi károkhoz vezethet, adott esetben emberéleteket követelhet. Ezekben az alkalmazásokban tehát meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a költségek és a rendszer által nyújtott biztonság szintje között. A nagyléptékű bevezetéshez mindenképpen szükséges az IoT eszközök árának alacsony szinten tartása, ami azt is jelenti, hogy ezek az eszközök erősen erőforrás korlátozottak is egyben. Fontos kutatási kérdés, hogy hogyan lehet a lehető legnagyobb fokú biztonságot elérni az ilyen olcsó, erőforrás korlátozott beágyazott eszközökön, illetve az ilyen eszközökből létrehozott nagyobb IoT rendszerekben.

A fentieknek megfelelően, a projektben az informatikai biztonságot növelő technológiákat vizsgálunk és fejlesztünk ki IoT eszközök és rendszerek számára. Ezen belül, a projekt alapvetően 3 nagyobb területre koncentrál:

1. IoT rendszerekben használt beágyazott eszközök alkalmazás szintű biztonsága:
- Sérülékenységek detektálása alkalmazásokban és az alkalmazások által használt programkönyvtárakban programanalízis módszerek alkalmazásával;
- Hibaelőrejelzés alkalmazások forráskódjában statisztikai és mesterséges intelligencia módszerekkel.

2. IoT rendszerekben használt beágyazott eszközök platform szintű biztonsága:
- Biztonságos végrehajtási környezet létrehozása, futási időben történő folyamatos védelme, és biztonságos távoli frissítése beágyazott eszközökön;
- IoT eszközök és rendszerek biztonsági tesztelési módszertanának kifejlesztése és alkalmazása.

3. Az 1-es és 2-es területeket megalapozó algebrai és kriptográfiai kutatások:
- Algebrai síkgörbék, azok automorfizmuscsoportjainak és a hozzájuk tartozó algebrai-geometriai hibajavító kódok paramétereinek vizsgálata;
- Algebrai számelméleti és absztrakt algebrai kutatások a kriptográfia matematikai elméletéhez kapcsolódóan;
- Identitás-alapú kriptográfia és bilineráris párosítások alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata IoT rendszerekben;
- Egyenletes és Gauss eloszlású álvéletlenszám generátorok kutatása.

A projekt futamideje 48 hónap, teljes támogatás összege: 299 971 567.- Ft. A projektet végrehajtó konzorcium vezetője a BME, tagjai a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem. A konzorciumi partnerek a projekt feladatait egymással együttműködve oldják meg a fent leírt 1. területen a Szegedi Tudományegyetem, a 2. területen a BME, és a 3. területen a Debreceni Egyetem vezetésével.

A 2018-1.2.1-NKP-2018-00004 számú projekt a Nemzeti Kutatási és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a „Nemzeti Kiválósági Program: 2018-1.2.1-NKP” pályázati program finanszírozásában valósul meg.

A projekt adatlapja az EIT honapján.

 

09.14
Ösztöndíj pályázat 2018.10.01 - Időpontja: 2018.09.14.

Pályázati felhívás

 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar ösztöndíj pályázatot hirdet a BME Térítési és Juttatási Szabályzat (TJSZ) 23. § alapján a hallgatók konzultációs tevékenységének ösztönzése és elismerése érdekében.

Az ösztöndíjról: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem pályázatot nyert el „Innovatív informatikai és infokommunikációs megoldásokat megalapozó tematikus kutatási együttműködések (3IN)” címmel. Az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával megvalósuló EFOP-3.6.2-16-2017-00013 projekt keretében 3 kutatási pillér részeként a BME-n 15 témában, 6 tanszéken folyik kutatás a megadott témavezetők irányításával:

  1. pillér: Szoftverfejlesztési módszerek és informatikai biztonság
  1. Dinamikus modellezés (Mezei Gergely, AUT)
  2. Programelemzési módszerek alkalmazása kártékony programok azonosítására és vizsgálatára (Buttyán Levente, HIT)
  3. Konvergens IoT megoldások - Egységes szoftverfejlesztési módszertan alapkutatási komponensei (Lengyel László, AUT)
  4. Anomizálás folyamatosan érkező adatokban (Dudás Ákos, AUT)
  5. Szolgáltatásbiztonság garantálása CPS rendszerekben (Pataricza András, MIT)
  1. pillér: Infokommunikációs hálózatok és kiberfizikai rendszerek   
  1. Valós idejű CPS rendszerek (Kovácsházy Tamás, MIT)
  2. „Felhő” alapú hálózati megoldások (Cloud Networking) (Maliosz Markosz, TMIT)
  3. Felhő alapú szolgáltatások minősége (Szeberényi Imre, IIT)
  4. SDR-based, open IoT prototyping platform (Horváth Péter, HVT)
  5. Időkritikus 5G hálózati infrastruktúrák (Gerhátné Udvary Eszter, HVT)
  6. A digitális infrastruktúra szolgáltatási képességeinek fejlesztése és automatikus üzemeltetésének megalapozása (Do Van Tien, HIT)
  1. pillér: Intelligens adatelemzés
  1. Gyengén koherens sokdimenziós idősorok modellezése mély tanulással (Tóth Bálint Pál, TMIT)
  2. Intelligens adatelemzés a CPS-ben (Pataki Béla, MIT)
  3. Nagy adathalmazok (Big Data) komplex struktúráinak előrejelzése az adattudomány módszereivel (Szűcs Gábor, TMIT)
  4. Döntéstámogató módszerek dinamikus orvosi képalkotó berendezésekhez (Szirmay-Kalos László, IIT)

A BME részéről a pályázat meghatározó célkitűzése a balatonfüredi térség fejlődésének, a régió informatikai fejlődésének támogatása.  Az elnyert pályázat lehetőséget ad arra, hogy a kutatásokban BSc és MSc hallgatók, valamint doktoranduszok is részt vehessenek, és a pályázat keretében ösztöndíjban részesüljenek.

A pályázás módja: Az ösztöndíjra egyénileg, a mellékelt adatlap kitöltésével lehet pályázni. A pályázat benyújtásához a felsorolt témák témavezetői közül legalább egy szakmai ajánlás szükséges. A pályázatokat 2018. szeptember 21-én 12:00 óráig kell papír alapon benyújtani az Andrási Petra BME EIT 1111 Budapest, Egry J. u. 18. V1 ép. C szárny 209. szoba címen.   A pályázat keretében hiánypótlásra nincs mód, a benyújtott pályázat hiánytalanságáért a pályázó felelős.

Az ösztöndíj időtartama: 2018. október 1. – 2019. január 31. (maximum 4 hónap, de legfeljebb a hallgatói jogviszony fennállásáig)

Az ösztöndíj összege: 50.000 Ft – 200.000 Ft/hó[1]

A pályázók köre: BME-n PhD képzésben aktív jogviszonyú nappali hallgatók, valamint azon legalább 3,5-es (görgetett) tanulmányi átlaggal rendelkező, utolsó kettő aktív félévükben legalább 40 kreditet teljesített aktív jogviszonyú nappali hallgatók, akik

a)      vagy mesterképzésen tanulnak,

b)      vagy az alapképzésen már specializációra kerültek.

A pályázó feladata: Kutatás a választott témában a témavezető és a kijelölt mentoroktató irányításával.

Bírálati szempont: szakmai tartalom/szakmai előzmény (téma, motiváció), tanulmányi előmenetel/tanulmányi eredmény, regionális kapcsolódás (konvergencia-régió, kiemelten Közép-Dunántúl).

Az értékelés menete: A benyújtott írásbeli pályázatokat a BME VIK dékánja által kijelölt bíráló bizottság 2018. augusztus 26-ig értékeli. A bíráló bizottság értékelése és javaslata alapján, a pályázaton nyertes hallgatók személyét, és az általuk elnyert ösztöndíj összegét a dékán állapítja meg a beérkezett pályázatok, és a rendelkezésre álló keret figyelembe vételével. Az eredményről a pályázó a pályázati adatlapon meghatározott e-mail címen kap értesítés 2018. szeptember 28-ig.

A pályázati kiírás közzétételi helye: EIT honlap, VIK honlap, Neptun

 

2018. szeptember

 

Dr. Jakab László

       dékán

Melléklet: pályázati adatlap

[1] Bíráló Bizottság értékelése és javaslata alapján kerül megállapításra az egyes pályázóknak adható ösztöndíj összege a benyújtott pályázat alapján.

07.31
OKOS VÁROS – OKOS KÖZIGAZGATÁS TECHNOLÓGIÁK - Időpontja: 2018.07.31.

MEGHÍVÓ
OKOS VÁROS – OKOS KÖZIGAZGATÁS TECHNOLÓGIÁK

 

2017/162/BME-VIK számú Okos város – okos közigazgatás Államtudományi kutatóműhely zárórendezvénye, az Okos város – okos közigazgatás kutatóműhely eredményeinek bemutatása

Helyszín:         Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Főépület, Széchenyi Díszterem 

                        (1083 Budapest Ludovika tér 2.)

Időpont:          2018. szeptember 27. 9:30 – 16:00

PROGRAM:

9:00 – 9:30      REGISZTRÁCIÓ

9:30 – 12:00     MITŐL OKOS AZ OKOS VÁROS? 

Szekcióelnök: Prof. Dr. Jakab László kutatásvezető 

  • Prof. Dr. Padányi József (NKE)Megnyitó, köszöntés
  • Prof. Dr. Jakab László (BME)Az Okos város – okos közigazgatás kutatóműhely
  • Prof. Dr. Sallai Gyula(BME): Az okos város koncepció és az internet következő generációja
  • Dr. Kovács Kálmán (BME): Az okos közigazgatás és a térinformatika
  • Dr. Vida Rolland (BME): Szenzorok és szenzorhálózatok alkalmazása
  • Dr. Fehér Gábor (BME): Szenzorhálózatok biztonsági kihívásai 
  • Dr. habil. Nyikos Györgyi (NKE): Az okos város finanszírozása

12:00 – 13:00  Ebéd (Zsibongó)

13:00 – 15:30       MIT REJT AZ OKOS KÖZIGAZGATÁS?

Szekcióelnök: Prof. Dr. Jakab László kutatásvezető

  • Dr. Szűcs Gábor (BME): Szövegbányászati technológiák a közigazgatásban
  • Dr. Vajda Ferenc, Dr. Umenhoffer Tamás (BME):Virtuális és kiterjesztett valóság rendszerek
  • Dr. Tóth Balázs György (BME): Valós idejű 3D algoritmusok és alkalmazások
  • Szemenyei Márton (BME): Számítógépes látórendszerek a közigazgatásban
  • Gönczy László (BME): Kritikus infrastruktúrák és szolgáltatások modellezése és védelme
  • Klenik Attila (BME): Okos szolgáltatások teljesítményének mérése, elemzése és javítása
  • Kocsis Imre (BME): Blockchain az okos város szolgálatában
  • Dr. Ispány Márton, Dr. Fazekas Attila (DE): A BME – DE együttműködés eredményei
  • Prof. Dr. Jakab László (BME): Értékelés és zárszó

15.30 – 16.00   Networking

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 

Regisztrálni az alábbi linken lehet:

Okos város – Okos közigazgatás

A rendezvény sajtónyilvános esemény, amelyről kép-, hang- és videófelvétel készül a Polgári Törvénykönyvben meghatározott nyilvános közéleti szereplésre és tömegfelvételre vonatkozó rendelkezések szerint. A felvételek elkészítésének célja az Egyetem rendezvényeinek megörökítése, a rendezvény iránt érdeklődők tájékoztatása, valamint a rendezvények megtörténtének igazolása. Az elkészült felvételek az Egyetem, illetve a meghívott sajtóorgánumok honlapjain, folyóirataiban és közösségi felületein is közzétételre kerülhetnek. A rendezvényre vonatkozó részletes adatkezelési tájékoztató az Egyetem honlapján elérhető. A meghívott sajtóorgánumok önálló adatkezelőnek minősülnek.

 

 

Oldalak